Tájékoztató a rádió berendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések forgalmazásának felügyeletéről

Vissza

A hírközlési ágazat alapvetően két egymással szoros összefüggésben álló területet foglal magába, nevezetesen az elektronikus hírközlő berendezések gyártását, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását. Ezzel összhangban a hírközlési piac is megoszlik berendezés- és szolgáltatás piacra. Az európai országokban a piacfelügyelet („Market Surveillance”) - mely alatt általában berendezés-piacfelügyeletet értenek - az RTTE irányelv (1999/5/EK) bevezetésével vált a hírközlési hatóságok egyik súlyponti feladatává. A 2014-ben elfogadott Rádióberendezés Irányelv (2014/53/EU) alapján a felügyelet hatásköre átalakult: feladata a különféle rádióberendezések megfelelőségének ellenőrzése lett. Bár Magyarországon a piacfelügyeletnek az elektronikus hírközlési szabályok eltérő értelmezést adnak és a fogalom elsősorban a szolgáltatás-piacfelügyeletet fedi, a rádióberendezések piacának ellenőrzése nálunk is egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések felügyeletének alapja a 2014/30/EU irányelv az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról.

Az Unió tagországainak gyakorlatával összhangban és a 2003. évi C. törvény, a 2/2017 (I. 17.) NMHH rendelet, valamint 8/2016. (XII. 6.) NMHH rendelet alapján az alábbiak szerint határozható meg a berendezés-felügyelet fogalma: Hatósági tevékenység, melynek során a hatóság figyelemmel kíséri a rádióberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések piacának működését, folyamatosan és tervszerűen ellenőrzi, felügyeli a piacra vonatkozó jogszabályok érvényesülését (ezen belül különösen a berendezések alapvető követelményeknek való megfelelőségét), valamint a gazdasági szereplők kötelezettségeinek betartását. Szükség esetén törvényi felhatalmazásának és kötelezettségének megfelelően beavatkozik (intézkedik, figyelmeztet, határozatot hoz, szankciókat foganatosít stb.) a jogszerűség helyreállítása érdekében.


A berendezés-felügyeleti tevékenység fő célja:

  • 1. a fogyasztók védelme;
  • 2. a jogkövető magatartást tanúsító piaci szereplők (a berendezések forgalomba hozataláért felelősséget viselők) védelme, valamint számukra a tisztességes piaci verseny biztosítása;
  • 3. a rendelkezésre álló frekvencia-spektrum, illetőleg az elektromágneses környezet védelme.

1. A fogyasztók védelme

A forgalomba hozatali jogszabályok ugyan előírják, hogy csak megfelelőségértékelési eljárásnak alávetett és gyártói megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező berendezések kerülhessenek a piacra, de ennek megvalósulásához, illetőleg kikényszerítéséhez nem elegendő a jogszabályok megléte. A berendezések műszaki és adminisztratív szempontokból való megfelelőségének biztosításához a vonatkozó előírások betartását, végrehajtását folyamatosan ellenőrizni és a forgalomba hozatal szabályait megsértőket szankcionálni kell. A berendezések megfelelőségének hatósági felügyelete nagy fontosságú a fogyasztó számára, hiszen azok többsége megfelelő műszaki ismeretek és ellenőrzési lehetőség hiányában eléggé kiszolgáltatott. A berendezések alapvető követelményeknek való megfelelőségének laboratóriumi mérésekkel történő rendszeres ellenőrzése megakadályozza a nem megfelelő, az elektronikus hírközlést károsan befolyásoló termékek piacra, illetve fogyasztói használatba kerülését.


2. A jogkövető magatartást tanúsító piaci szereplők védelme, valamint számukra a tisztességes piaci verseny biztosítása

A piac hatósági felügyelete nem csak a fogyasztók, de a berendezések forgalomba hozatalában felelősséget viselő jogkövető magatartást tanúsító gyártók, importőrök és forgalmazók védelmében is nagyon fontos. Mivel a forgalomba hozatali szabályok megkerülésével, az előírt eljárások kiiktatásával költségcsökkenés érhető el és a piacra lépés is meggyorsítható, előfordul, hogy egyes gyártók, vagy a berendezéseket forgalomba hozók a piaci verseny szabályait is sértő módon próbálnak tisztességtelen előnyhöz jutni. Különösen veszélyes ez azokban az esetekben, amikor az alapvető követelményeket illetően azon paraméterek teljesítésére nem fordítanak kellő súlyt, melyek az üzembe helyezésnél, illetőleg az üzemeltetés során közvetlenül nem érzékelhetők, ugyanakkor a környezetre zavaró hatással lehetnek. Ilyenek az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelmények, amelyek figyelmen kívül hagyásával (szűrők, árnyékolás hiánya) esetenként jelentős anyag-költség ráfordítás takarítható meg. A tisztességes piaci verseny biztosításához ezért lényeges az olyan gyártók, illetve berendezés forgalomba hozók piacról való kiszorítása, akik a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával szereznek piaci előnyt a jogkövető magatartást tanúsítók rovására.


3. A frekvencia-spektrum, illetőleg az elektromágneses környezet védelme

A készülékekre vonatkozó alapvető követelmények sorában a frekvencia felhasználásra és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó előírások betartása biztosítékot jelent a hatékony frekvenciagazdálkodásra és a káros zavarok kialakulásának megelőzésére. Amennyiben olyan berendezések kerülnek forgalomba, melyek ezeket a követelményeket nem teljesítik, az üzembe helyezést követően zavarok forrásává válhatnak, és károkat okozhatnak más berendezések, hálózatok illetőleg szolgáltatások működésében, lerontva vagy tönkre téve azok használhatóságát. Az így kialakult zavarokat, melyek lehetnek többek között tömeges műsorvételi panaszok előidézői, vagy a nyilvános rádiótelefon szolgáltatások akadályozói, gyakran már csak komoly munkaráfordítással és anyagi károk árán lehet elhárítani.


© Nemzeti Hírközlési Hatóság
   2006 Minden jog fenntartva
Cím: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. Levélcím: 1525. Pf. 75 Tel.: 06 1 375 77 77 Fax: 06 1 356 55 20